bibliai helynevek: földrajzi nevek a Szentírásban. - Jelentésük szerint: 1. A földrajzi elemre utaló ~: ide tartoznak az Ain v. Én (forrás), Beer (kút), Kármel (gyümölcsöskert), Kerem (szőlőhegy), Ábel (vízfolyás), Migdal (vár), Emek (völgy), Har v. Napha (hegy) elemet tartalmazó, összetett ~. - 2. A termékekről elnevezett ~: pl. Betfagé (Fügeháza), Bettappuach (Almaháza), Betlehem (Kenyérháza). - 3. A lakosságra visszavezethető ~: pl. Szamaria Szemer ősatyáról. Előfordul, hogy az ilyen ~ nem fedik a tört. valóságot, ill. hogy az Izr. előtti korból valók. Ilyenek pl. az on végződésű ~: Szidon, Askelon. - 4. Istenségre utaló ~: pl. a Baal, Astarte, Él, Horon, Dágon, Rimmon, Semes elemet tartalmazó összetételek. - Vannak olyan ~, melyek értelmét már nem lehet kielemezni. A szentírási elbeszélések népies etimológiája néha az önmagukban érthető neveket is magyarázza (pl. Ter 1,9: Bábel; 19,22: Coár; Bír 2,5: Bokim; Józs 5,9: Gilgal; 7,26: Achor). Sok helynek két neve is van, melyek v. ugyanazt jelentik (pl. Bet Peor és Baál-Peor), v. különböző korokból származnak (pl. Jebuz és Jeruzsálem, Kirjat-Arba és Hebron, Bela és Coár). A hellén korban az alapító, a jótevő, az oltalmazó istenség v. az uralkodó tiszteletére sok nevet kicseréltek. Ilyenek pl. Szamaria/Szebaszte, Szichem/Flavia Neapolis, Bet-Seán/Szkütopolisz, Rabba/Filadelfia, Jeruzsálem/Aelia Capitolina, Akkó/Ptolemaisz, Tadmor/Palmira, Emmausz/Nikopolisz, Turris Stratonis/Cezárea, Paneász/Fülöp Cezáreája/Neroniász. Nem ritkaság, hogy ~ gör-róm. változata él tovább a mai arab névben (pl. Neapolis/Nablusz, Szebaszte/Szebasztije). Általában azonban a mai arab név a nép hagyományában jobban meggyökeresedett, ősi formákat őrzi (pl. Rabbat-Amman és Amman, Lidda és Ludd). **

BL:161.